Jobbulás az ACC-vel

A köhögés egy védelmi reflex, amely segít a szervezetünknek megtisztítani a légutakat a káros kórokozóktól, az idegen anyagoktól vagy más irritáló tényezőktől.¹ Ez azt jelenti, hogy fontos szerepet játszik a test védelmében és a fertőzések elleni küzdelemben.² A köhögési reflex károsodása veszélyes lehet betegség esetén, azonban fontos a köhögés csillapítása, ha az az éjszakai pihenést zavarja, vagy ha az életminőséget rontja.^2-4

Nem minden köhögés egyforma. Van, amikor száraz (non-produktív), van, amikor hurutos (produktív) köhögés jelentkezik^5-8 és a különböző típusú köhögést más-más állapotok idézhetik elő.⁷ A köhögés különböző időpontokban is különböző jellemzőket mutathat, így például előfordulhat, hogy a száraz köhögésnél is megjelenik kisebb mennyiségű váladék.⁹ Ha megértjük, hogy milyen típusú köhögéstől szenvedünk, könnyebben tudunk terápiát is választani a tüneteink enyhítésére. ⁸

Két alapvető csoportba soroljuk a köhögés elleni gyógyszereket, amelyek közül választhatunk.

A köhögéscsillapítók elnyomják a köhögési reflexet.^3,10-12  Ezeket a szereket száraz köhögés esetén alkalmazzák.¹¹ Egyes köhögéscsillapítók helyileg hatnak a légutakban, míg mások a központi idegrendszeren keresztül, vagyis az agyunk köhögés központján keresztül fejtenek ki hatást.¹¹

Ha azonban a köhögést a légutakban felhalmozódott nagy mennyiségű váladék idézi elő, olyan kezelésre lehet szükség, amely a légutakban a felesleges nyák tisztítását teszi lehetővé, nem pedig a köhögés megszüntetését.^3,13

A produktív köhögést, hétköznapi nevén hurutos köhögést – amely a légutakból valamilyen idegen anyagot vagy váladékot távolít el – nem kell csökkenteni, mert a visszatartott váladék tüdőelégtelenséghez és további fertőzésekhez vezethet. Ilyen esetben köptetőt, hurutoldót szoktak alkalmazni, hogy minél hatékonyabban fel tudjuk köhögni a fölösleges váladékot.

Háromféle módon segíthetik elő a köptetők a váladék kiürítését. Gyakran egy-egy köptető több hatásmóddal is rendelkezik.

Szekretolitikus hatásmódról beszélünk, amikor a köptető fokozza a váladék kiválasztódását, ami bevonja a légutakat és ezáltal megvédi azt az ingerlő anyagoktól és ezzel egyidőben a váladékot is felhígítja.

Nyákoldó hatásmódról akkor beszélünk, amikor a köptető a nyák viszkozitását (sűrűségét, tapadósságát) csökkenti, ezáltal hígabb lesz a váladék.

A harmadik csoport az úgynevezett szekretomotorikus hatásmód, amikor a váladék kiürítését segíti elő a köptető a légutak felszínén lévő csillószőrők mozgása segítségével.

Ha a megfázás következtében fokozott mértékben termelődő nyák mennyisége meghaladja azt a volument, amit a légutak csillószőrei normál esetben mozgatni tudnak, a hurutos köhögés létfontosságú segítséget jelent a légutak megtisztításában.¹⁴ Ha bizonyos baktériumok felhalmozódnak ebben a nyákban, kialakulhat egy ún. bakteriális biofilm réteg a légutakban, ami a fertőzést tartósabbá, a baktériumokat pedig a kezeléssel szemben ellenállóvá teszi.¹⁵ Mindez a váladék, tele kórokozókkal, ki kell hogy ürüljön a légutakból, és a hurutos köhögés egy természetes folyamat, ami segít megszabadulni tőle.²

Az ACC elfolyósítja a váladékot, így megkezdődhet a légutakban megrekedt nagy mennyiségű váladék kiürülése, amivel csökkenhet a kockázata a további fertőzések kialakulásának, és hamarosan megkönnyebbülhet a légutakban tapasztalható hurutos, elnehezítő érzéstől is.

Mint mindig, most is forduljon azonban orvoshoz, ha a tünetei miatt nyugtalan! A különböző köhögéstípusok megértése és megismerése segíthet önnek abban, hogy pontosabban elmondhassa a tüneteit orvosának illetve gyógyszerészének, akik tanácsot adnak a megfelelő kezelés kiválasztásához!

Referenciák

1. Begic E et al. Productive cough in children and adolescents-view from primary health care system. Med Arch. 2017; 71:66-68.
2. Chung KF. The clinical and pathophysiological challenge of cough. In: Chung KF et al. Cough: Causes, Mechanisms and Therapy. 2003; Chapter 1: 3-10.
3. Pek WY and Boushey HA. Cough in lower airway infections. In: Chung KF et al. Cough: Causes, Mechanisms and Therapy. 2003; Chapter 9: 83-96.
4. De Blasio F et al. Cough management: a practical approach. Cough. 2011; 7: 7
5. McGarvey LPA. Clinical assessment of cough. In: Chung KF et al. Cough: Causes, Mechanisms and Therapy. 2003; Chapter 4: 27-37.
6. Fuller RW. Cough sensitivity: the use of provocation tests. In: Chung KF et al. Cough: Causes, Mechanisms and Therapy. 2003; Chapter 6: 49-55.
7. Palombini BC and Araujo E. Cough in postnasal drip, rhinitis and rhinosinusitis. In: Chung KF et al. Cough: Causes, Mechanisms and Therapy. 2003; Chapter 11: 107-114.
8. Chung KF. Management of cough. In: Chung KF et al. Cough: Causes, Mechanisms and Therapy. 2003; Chapter 27: 283-297.
9. Chang AB et al. Cough quality in children: a comparison of subjective vs. bronchoscopic findings. Respir Res 2005; 6: 3.
10. Bolser DC. Mechanisms of Action of Central and Peripheral Antitussive Drugs. Pulmonary Pharmacology 1996; 9: 357–364.
11. Reynolds SM et al. The pharmacology of cough. Trends Pharmacol Sci. 2004; 25: 569-76.
12. Polverino M et al. Anatomy and neuro-pathophysiology of the cough reflex arc. Multidisciplinary Respiratory Medicine 2012; 7:5.
13. Dicpinigaitis PV et al. Acute cough: a diagnostic and therapeutic challenge. Cough 2009; 5: 11.
14. Farzan S. Cough and sputum production. In: Walker HK, Hall WD, Hurst JW. Clinical Methods: The History, Physical, and Laboratory Examinations. 3rd edition. 1990; Chapter 38; p207-210.
15. Chen L and Wen Y. The role of bacterial biofilm in persistent infections and control strategies. Int J Oral Sci. 2011; 3: 66-73.